Eljött a búcsú pillanata. Kikísértük Olivért az erdőszélre, ahol mi megálltunk, egymásba karolva, és elengedtük Olivért, aki odafutott a többiekhez. A távolból néztük, ahogy a pajtásai nyakába borul, egyenként, majd Csillangó bácsitól is elköszön. Láttuk, ahogy fülig érő mosollyal felénk integet és…

Pihe-puha hó hullott a városra az éjjel. Álmosabbak is vagyunk a szokásosnál, még Oleg szeme is majd leragadt reggel. Fanni hatalmas adag kávét csinált a szokásos reggeli tea helyett - okos lány! Igaz: késett ő is, azt mondja, elszundikált ma reggel. Nem bántuk, legalább mi is…

Oleg épp olyan örömmel fogadta a hírt, mint én. Igaz: nem lesz könnyű évünk, az érkező kisbabával és egy kíváncsi manóval folyton láb alatt, de Olivért annyira megszerettük! Milyen remek, hogy velünk maradhat még egy kis ideig! Ma volt a napja, hogy ezt a hírt megosztottuk…

Kíváncsian léptem a szalonba. Olivér szinte elveszett a nagy, kényelmes fotel mélyén, de hát hiszen mondtam már neki, hogy tegyen bele párnát magának… De izgatottan ficergett, hatalmas szeme ragyogott. Egy magas, kunkori orrú… hümm… talán: ember lépett felém. Vagy nagyra nőtt…

Úgy tűnik, megkezdődnek a dolgos mindennapok. Olegnek ma már be kellett mennie a Tanácsházára. Mi még Frufruval körbesétáltuk Csengettyűvárost, ittunk egy forralt bort, amíg a piciknek forró almás rétes jutott, és végignézegettük, ahogy az árusok sorra rendezkedik be az…